Rossz szokások szerepe a fogszabályozó eltérések kialakításában

A rossz szokások kategóriájába többféle dolog tartozik. Az egyik nagy csoport a gyermekkori cumizás illetve ujjszopás, amelyek következtében akadályozott a fogsorok és az állcsontok megfelelő fejlődése és ennek következtében bizonyos fogakra vagy fogcsoportokra kiterjedő fogszabályozási eltérés, súlyosabb esetben pedig állcsont eltérés, így komolyabb harapási rendellenesség alakulhat ki.

Az ilyen típusú rossz szokásoknál kiemelt szerepe van a szülői odafigyelésnek, tőrődésnek, egyrészt azért, hogy lehetőleg minél hamarabb leszokjon róla a gyermek, másrészt hogy minél hamarabb elkerüljön fogszabályozó szakorvoshoz. A másik nagy csoport a nem megfelelő, infantilis nyelés, amely bármilyen korosztályban előfordulhat.

Ez a leggyakrabban nyelvlökéses nyelést jelent. Normálisan nyelésnél felfelé, a szájpadlásra nyomjuk nyelvünket, a nyelvlökéses nyelők pedig előrefelé, a fogsorok közé tolják nyelvüket nyelésnél, ami a fogak kifelé dőlését, illetve nyitott harapás kialakulását okozza. Ha nincs kezelve a probléma, az a fogszabályozó kezelés után is veszélyt jelenthet, visszamozdulhatnak a fogak.

Akár gyermek akár felnőttkorban van jelen, a nem megfelelő nyelést az erre specializálódott logopédus kezeli, akkor is, ha nincs beszédhibája a páciensnek. Különböző gyakorlatokat kell a betegnek megtanulnia és ezt folyamatosan gyakorolnia addig, ameddig nyelése át nem áll a normális funkcióra.